A versenyjogi törvényt érintő újabb "csapdák"

Minden vállalkozás számára kiemelt fontosságú a piaci magatartásainak az uniós és a hazai versenyjognak megfelelő tanúsítása, ugyanis ennek hiánya komoly sérelemmel járhat a vállalkozások számára. Ennek megfelelően lényeges a Germus és Társai Ügyvédi Iroda számára is, hogy Ügyfeleit tájékoztassa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (továbbiakban: „Tpvt.”) érintő, a már kihirdetésre került tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXI. törvény (továbbiakban: „Módosítás”) által előidézett azon aktuális változtatásokról, amelyek Ügyfeleink gazdasági tevékenységére jelentős hatással lehetnek.

 

Milyen változásokat hoz a Módosítás a Tpvt. versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési igényekre irányadó rendelkezéseivel kapcsolatban?

 

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban: „EUMSZ”) és a Tpvt. tiltják a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, amelyek elleni fellépésre a versenyhatóságok a jogosultak, mindinkább teret engedve a magánjogi úton történő jogérvényesítésnek is, azaz a versenyjogi jogsértés által károsodott személyek polgári jogi úton történő igényérvényesítésének a közjogi érvényesítés mellett.

 

Tehát akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az akár a közvetlen vevő (vagy adott esetben eladó), akár közvetett vevő (eladó), azaz olyan személy, aki nem közvetlenül a jogsértőtől, hanem annak közvetlen vevőjétől vagy egy későbbi vevőtől vásárolta meg a versenyjogi jogsértéssel érintett árut, terméket vagy szolgáltatást, illetve az ilyen árut tartalmazó vagy az ilyen áruból származtatott árut, azt ugyanúgy megilleti a kártérítéshez való jog.

 

Érdemes azonban megjegyezni, ha a közvetlen vevő (eladó) károsult a versenyjogi jogsértés által elszenvedett kárát továbbhárította a termelési-értékesítési lánc további szintjén álló közvetett vevőre (eladóra), akkor ennek megtérítésére a közvetlen vevő (eladó) károsult nem tarthat igényt.

 

Fontos itt utalni a versenyjogi jogsértéssel okozott károk azon sajátosságára, hogy általában a károsult általi bizonyítást megnehezítő információs aszimmetria akadályozza a kártérítési igény sikeres érvényesítését, illetve a kár jellege folytán annak számszerűsítése nehézségekbe ütközik. A Módosítás kimondja, a károkozás tényét vélelmezni kell a bizonyítási nehézségeket leginkább felvető kartell tekintetében. E vélelmet a károkozó megdöntheti, illetve a vélelem nem terjed ki a kár mértékére, konkrét összegére.

 

A jellemzően titokban megkötésre és megvalósulásra kerülő kartell megállapodások bizonyítása nehézségekbe ütközik, ezért a kartellek elleni fellépés eredményességének biztosításában kiemelt jelentősége van annak, hogy a versenyhatóság a kartellezésben részt vevő vállalkozások „hallgatásának megtörésével” hozzájusson a kartellel kapcsolatos bizonyítékokhoz. Ezt a cél szolgálja az engedékenységi politika, amelynek lényege az, hogy a kartell feltárásában hatékonyan közreműködő, a jogsértést alátámasztó információkat és bizonyítékokat átadó vállalkozások a versenyfelügyeleti eljárás végén az egyébként rájuk kiszabandó bírság egésze vagy egy része alól mentesülhessenek. Kiemelendő, hogy a versenyjogi kártérítési keresetek tekintetében a bíróságok nem kötelezhetik a felet vagy egy harmadik személyt az engedékenységi nyilatkozatok és az egyezségi beadványok feltárására.

 

A versenyjogi jogsértéseket legtöbbször nem egy, hanem több vállalkozás követi el. Erre figyelemmel szükséges a többek károkozására vonatkozó külön rendelkezések meghozatala, a főszabály szerint érvényesülő egyetemleges felelősség körében egyes meghatározott feltételek teljesülése esetén kedvezőbb szabályok alkalmazását rendelve el a kis- és középvállalkozások esetében. A kedvezőbb szabályok alkalmazása abban az esetben lehetséges, ha a - piaci részesedés pontos meghatározásához elengedhetetlen érintett piac szerkezetének komplex, különösen jogi szempontú elemzése után - kis-és középvállalkozás piaci részesedése nem jelentős, azaz nem éri el az 5%-ot.

 

A Módosítás támogatni kívánja a versenyjogi jogsértéssel okozott károk peren kívüli rendezését, amelynek érdekében a károsultakat megillető kártérítés, egyezséget kötő jogsértő vállalkozások pozícióját kedvezőbben határozza meg az egyezséget nem kötő jogsértő vállalkozásokéhoz képest, úgy a károsultak irányában történő kártérítési, mint a jogsértők egymás közötti megtérítési kötelezettségét illetően.

 

Hogyan érinti a Módosítás a Tpvt.-nek a vállalkozások összefonódására irányadó rendelkezéseit?

 

A Módosítás rögzíti, hogy a vállalkozások összefonódását a Gazdasági Versenyhivatalnak be kell jelenteni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a 15 milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt 1 milliárd forint felett van.

 

Érdemes arra utalni, hogy a Módosítás a kérelem benyújtása helyett a kötelező bejelentés megtételét írja elő a korábbi szabályozás szerinti kérelmező számára az összefonódási ügyekben. Az összefonódás-bejelentés – szemben a kérelemmel – nem indítja meg automatikusan a versenyfelügyeleti eljárást, hanem az összefonódás-bejelentést a Módosítás szerint a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: „GVH”) vizsgálójának haladéktalanul meg kell vizsgálnia.

 

A Módosítás az összefonódás-bejelentés igazgatási szolgáltatási díját egymillió forintban határozza meg. Meghatározott feltételek fennállása esetén sor kerülhet arra, hogy a GVH a megfizetett egymillió forintos igazgatási szolgáltatási díjat vagy annak felét visszatérítse a bejelentő részére.

 

Azzal, hogy a Módosítás a korábbi 500 millió forint küszöbszámot 1 milliárd forintra emeli fel, ez az emelés erősíti azt az egyébként is meglévő problémát, hogy a viszonylag alacsony összesített forgalmú érintett piacokon a küszöbértékeket nem teljesítő összefonódások is járhatnak a verseny jelentős mértékű csökkenésével, különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése révén. Ezt kiküszöbölendő, a Módosítás feljogosítja a GVH-t a küszöbértékeket el nem érő összefonódások esetében is hivatalból eljárás indítására, ha az összefonódás valószínűsíthetően a verseny jelentős mértékű csökkenésével járna, különösen, ha erőfölényt hoz létre vagy erősít meg. Ennek elkerülése érdekében az összefonódás előkészítésénél az érintett piac jogi szempontú elemzése szükséges ahhoz, hogy versenyjogi problémák ne merülhessenek fel.

 

Amennyiben a jelzett változásokkal kapcsolatban kérdése merül fel, illetve vállalkozásának versenycselekményeit kívánja a jelzett módosításokkal összhangban megtenni, forduljon bizalommal a Germus és Társai Ügyvédi Irodához, amely kiterjedt szakismeretekkel, elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik a versenyjog területén, és képes gyakorlat-, és ügyfélorientált megoldások kidolgozására.

 

Kapcsolat

1013 Budapest, Pauler u. 11.
Tel.: +36 1 279-3330
Fax: +36 1 279-3349
office@germus.hu

Szakterületeink

Adatvédelem / Fogyasztóvédelem / Gyógyszeripari jog / Ingatlanjog / Iparjogvédelem / Jogérvényesítés, Követelések érvényesítése, Csőd, Felszámolás / Közbeszerzés / M & A / Projekt finanszírozás, Banki szerződések, Biztosítékok / Reklám, Marketing / Szerződéses kapcsolatok / Szerzői jog, Szoftverek, IT-jog / Versenyjog

TagLaw INTA AIPPI Deutscher AnwaltVerein Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület ÉRME Üzleti Hálózat Legal 500